WebAriel blog

Érdekességek, technikai újdonságok az internet világából kezdőknek és haladóknak

Mobil weboldal – webfejlesztés

Okostelefonok és a netes vásárlás – Terjed a mobil a webboltoknál Az e-kereskedelmi tranzakciók 30 százalékát már okostelefonon vagy táblagépen keresztül bonyolítják le világszerte a negyedik negyedévben – derül ki a Criteo marketing tanácsadó cég tanulmányából. A webáruházak adatainak elemzésével készült felmérés szerint Ázsiában használják legintenzívebben a mobileszközöket netes vásárlásra a fogyasztók.Japánban például a tranzakciók 49 százalékát már okostelefonról vagy táblagépről indítják, de Dél-Koreában is igen magas, 45 százalék az ilyen ügyletek aránya. Európában az Egyesült Királyságban a legmagasabb az online vásárlásra mobileszközt használók aránya, 41 százalék. A szigetországban egyébként világszinten is igen fejlett az e-kereskedelem, becslések szerint a kiskereskedelmi forgalom 12,1 százalékát a múlt évben már az online platform adta, idén pedig részesedése elérheti a 13,5 százalékot. A tanulmányban vizsgált többi piacon jóval kevesebbet használják a mobilkészülékeket online vásárlásokra. Az Egyesült Államokban az e-kereskedelmi tranzakciók 27 százaléka, Németországban pedig 26 százaléka valósul meg okostelefonon, illetve tableten keresztül. A Criteo által összegyűjtött adatok szerint míg az elmúlt időszakban a táblagépek uralták a mobilos vásárlást, addig napjainkra az okostelefonok már nagyjából ugyanakkora szeletet hasítanak ki maguknak a piacból. Ez főként az ázsiai országokban tapasztalható trendeknek köszönhető, Dél-Koreában például szinte kizárólag csak telefonokat használnak. Annak fényében ez érthető is, hogy a távol-keleti felhasználók közül egyre többen választják a nagyméretű, 5,5-7 hüvelykes kijelzővel készült okosmobilok. Az európai országokban ugyanakkor még a tabletek a legnépszerűbbek, ha az e-kereskedelemről van szó, az Egyesült Királyságban például a mobilos tranzakciók közel kétharmada táblagépeken keresztül valósul meg. Mivel a Criteo által közölt adatok a vásárlások számára vonatkoznak, azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a mobilkészülékek a teljes forgalom mekkora részét adják. A Retail Research nevű szervezet tanulmánya...

Google a captcha gyilkos

Van olyan felhasználó aki eddig még sohasem találkozott a captcha-val? Na ugye, hogy… De mi az a captcha? A captcha a sokszor fura feliratos képek, amiknek a szövegét be kell gépelni aktív ablakokba, miáltal a számítógép el tudja dönteni, hogy egy kártékony program (robot) használja e, vagy egy ember. A Google úgy döntött, hogy megszünteti a captchákat – elgondolásuk szerint egyszerűbb megkérdezni a felhasználótól, hogy ember-e, vagy élő szövet a fémvázon. Éveken át olvastattunk torzított szövegeket a felhasználókkal, amiket szövegdobozokba kellett begépelniük; így dönthettük el, hogy robotok-e vagy sem. Aztán rájöttünk, egyszerűbb lenne megkérdezni a felhasználóktól, hogy robotok-e – és megcsináltuk. – magyarázta a döntést Vinay Shet, a Google termékmenedzsere. Ilyen egyszerű az egész:     A captcháknak azért nem volt értelme, mert a felhasználóként viselkedő programok az utóbbi időben 99,8 százalékos bizonyossággal így is választ tudtak adni az embereknek szánt kérdésekre. Persze nem arról van szó, hogy a Google hagyja, hogy a felhasználói ebek harmincadjára jussanak: ehelyett szoftverrel figyelik, hogy a felhasználó emberszerűen viselkedik-e. Például figyelik, hova klikkel, hova húzza az egeret, meddig gépel, konzisztensen vagy összevissza cselekszik – ezek alapján megállapítható, hogy ki használja az adott rendszert. via:...

A mobilbarát Google

A Google november 18.-án bejelentette: tesztelik azt az algoritmust, amely rangsorolási előnyt ad a mobilbarát weboldalaknak. A mobilbarát weboldal A bejentés a Google hivatalos webmester blogján olvasható. A mobilbarát weboldal a jövőben rangsorolási szempont lesz. Hogy pontosan milyen előnyről van szó, és pontosan mit tesztel a Google az egyelőre nem világos, de vélhetően rangsorolási előnyről lesz szó. A Google már korábban  beszélt arról, hogy azokat a weboldalakat, amelyek nem mobilbarátak, a jövőben büntetéssel fogják sújtani, és a mobil találati listán hátrányba fog kerülni a mobilbarát oldalakkal szemben. Mivel büntetés már most létezik, vélhetően a most zajló tesztelés valamilyen előnyhöz juttathatja majd a mobilbarát weboldalakat, azokkal szemben, amelyek nem azok. Nyilvánvalóan azok az oldalak, amelyek nem kapnak büntetést, de nem is kifejezetten mobilbarátak hátrányba kerülhetnek a mobilbarát oldalakkal szemben. Mobilbarát címke a találati listán A Google ezzel egyidőben azt is bejelentette, hogy a találati listán új címkével látja el a mobil barát weboldalakat. A keresőóriás már hónapok óta teszteli a mobilbarát címkét, korábban kis ikonnak is kísérletezett, de a mostani bejelentés szerint a találati listán egy szürke „mobily-friendly” felirat lesz látható a weboldal mellett. A címkék kihelyezés a tegnapi naptól kezdődött meg, és a bejelentés szerint néhány hét alatt globális lesz, tehát mindenhol találkozni fogunk vele a találati listán. Melyik oldal érdemli ki a mobilbarát jelzőt? A Google nyilatkozatában azt is közölte, mely weboldalak érdemlik meg a mobilbarát címkét: Az első és legfontosabb, hogy nem használnak olyan megoldásokat, amit a mobileszközök nem tudnak kezelni, ilyen a Flash például Olyan szövegmérettel dolgoznak, amely a mobilon is olvasható nagyítás nélkül A tartalmat a képernyőmérethez igazítja, így a felhasználónak nem kell vízszintesen görgetnie, vagy nagyítania A linkeket...

Számítógép 5000 Ft-ért?

Karácsony előtt sokunk fejében megfordul egy új számítógép/laptop/tablet beszerzésének az ötlete, és időnként csak az elborzasztó árcédulák tartanak vissza a pénzköltéstől. Angliában egy alapítvány – vagy sokkal inkább közösség – azt a célt tűzte ki, hogy egy teljes értékű Linux rendszert futtató számítógépet rakjanak össze aminek az ára mindössze 25 dollár. Már az előző modellel is megközelítették ezt az árszintet, most a Raspberry Pi alapítvány bemutatta a Model A+ komputert, aminek ára mindössze 20 dollár, azaz kb. 5000 forint. És, hogy mit is kapunk ezért a pénzért? A kis számítógép mindössze 23 grammot nyom, 256 MB RAM-ot, egy HDMI, egy USB, egy audio portot, egy microSD foglalatot és több GPIO csatlakozást tartalmaz – amellyel megfelel a HAT sztenderdnek – , valamint a tápellátásról egy micro USB porton keresztül gondoskodhatunk. Lássuk be nem tűnik túl erősnek, de tulajdonképpen a Windows XP megjelenésekor hasonló tudású számítógépek voltak forgalomban, arról nem is beszélve, hogy a GPIO csatlakozókon keresztül akár tovább is bővíthető hardware-ünk, és a Linux rendszernek az alap gép is bőven elegendő. Nem hiszem, hogy ez a gép lesz az idei karácsonyi szezon sláger terméke, de talán egyszer tényleg eljön a valóban filléres (és jó minőségű) számítógépek kora. Lássuk hogyan is működik ez az apró számítógép: via:...

HTML5 – Hivatalba lépett

2014 október 28-án a W3C (World Wide Web Consortium) jóváhagyta a HTML5-öt, mint hivatalos szabványt, amely technológiát már egy ideje amúgy is támogatják a webfejlesztők és a modern böngészők, így a szabványosítás gyakorlati jelentősége csekély. A formális jóváhagyással egyidőben a W3C kiadta a HTML5-re vonatkozó, fejlesztői ajánlást tartalmazó dokumentumot is, így ezzel a ratifikációval nőhet a HTML5 iránti bizalom. Michael Smith – aki a WC3-nál vett részt a HTML5 fejlesztésében – szerint: “A szabvány hivatalos elfogadása mérföldkő, egy hét éves, rengeteg fejlesztő közreműködésével elvégzett munka lezárása”. Smith arra számít, hogy hamarosan lesz egy ISO szabvány is a HTML5-re. Mivel a mobil technológiák a vártnál gyorsabban fejlődtek, szükségszerű volt megoldást találni többek között arra a ploblémára, hogyan jelenítsünk meg tartalmakat olyan eszközökön, ahol a hagyományos webtartalmak a futtatókörnyezet miatt nem jelennek meg. Ezeken a platformokon pl. a Flash nem volt elérhető, igy e a feladat a HTML5 – CSS3 – JS triumvirátusra hárult. Hogyan lett szabvány a szabvány? A HTML5 fejlődése nem volt egyenletes. A HTML 4.01-es kiadása 1999-ben született meg. A WC3 a későbbiekben az XHTML-ben látta a jövőt, ami az XML és a HTML összegyúrásából született meg. Ennek a leírónyelvnek egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a weboldalaktól nagyon szigorú validációt követelt meg és ezzel egyidőben a böngészők számára előírta, hogy a validációnak nem megfelelő weboldalakat ne jelenítse meg. Talán érthető, hogy ez a szigorúság a legkevésbé sem találkozott a webfejlesztők, a böngészőgyártók és a felhasználók érdekeivel. A HTML5 szabványosítása előtt szinte minden böngészőfejlesztő beemelt olyan HTML5-nek nevezett, viszont más böngészökkel nem kompatibilis kiterjesztéseket, amelyekkel a webfejlesztők igényeit probálták kielégíteni. A nagy össze-visszaságban mára sikerült (többé-kevésbé) közös nevezőre jutni...

Felhő alapú tárhely ingyen?

Az elmúlt évek divatos kifejezése lett a “felhő alapú szolgáltatások”, vagy angolul a “cloud computing”. Noha a kifejezés viszonylag új, a technológia sokkal régebbi, és sokkal többen használják a mindennapokban mint a legtöbben gondolnák. Először is nézzük meg, mi az a felhő alapú szolgáltatás: Többféle felhő alapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. Ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy az interneten. (via) Tehát klasszikusan minden olyan szolgáltatás (levelezés, blogolás, fórumok, file tárolás), ami nem a saját számítógépünkön tárolja az általunk fontosnak tartott információkat felhő alapú szolgáltatásnak minősül. Gondoljunk csak bele, hány ilyen szolgáltatást használunk: Online levelező programokban írjuk az e-maileket, a közösségi portálokon tároljuk fotóinkat, az okostelefonunkhoz biztosított online tárhelyre rakjuk fel azokat a dolgokat, amit minden eszközünkön el szeretnénk érni, és a sort a végtelenségig folytathatnánk. Tehát általánosságban elmondhatjuk, hogy kevés olyan internet használó van, aki ne használna bármilyen felhő alapú szolgáltatást. Már csak az a kérdés, hogy melyiket érdemes használni, érdemes-e fizetni érte? Ez az a kérdés, amire nem lehet egyértelmű választ adni. Nagyon sok szolgáltató kínál felhő alapú megoldásokat, ki ingyen, ki pedig havi/éves díjért cserébe. Hogy a Magyarországon legegyszerűbbeket említsük, ilyen a freemail.hu, az inda.hu, a dropbox.com, a box.net és kétség kívül a legnagyobb szolgáltató a Google is. Sokaknak talán a legmeglepőbb a Google a listában, de a keresőóriás nyújtja az egyik legkomplexebb felhő alapú szolgáltatást. Gondoljunk csak bele, ki ne ismerné a Gmail szolgáltatást, vagy éppen a Google...

Amikben erősek vagyunk

  • HTML
  • CSS
  • JS/JQUERY
  • MySQL
  • PHP
  • WORDPRESS

Letisztult, hatékony és reszponzív weboldalak, portálok, ügyviteli rendszerek készítése

FaceBook